Egri borvidék
Magyarország egyik történelmi borvidéke az egri borvidék. Északkelet-Magyarországon az Egri-Bükkalja déli lankáin, Heves megye területén helyezkedik el. Bizonyos részei Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére nyúlnak át. A 22 160 hektár (ebből 18 302 ha I. osztályú) teljes területéből napjainkban mintegy 6000 hektár a szőlőültetvény.[1] Eger a borvidék névadója és központja, amely mellett további 19 község tartozik hozzá. A borvidéki szőlő- és borkultúra közel 1000 éves múltra nyúlik vissza, ami alapvetően meghatározta és meghatározza ma is az itt élő emberek életét.
Eger pincészete
A jó minőségű egri bor készítésében kiemelkedő szerepe van a gondosan megválasztott területeknek, a szőlőfajtáknak, a borvidéki klímának és szakértelemnek, de a jó pincéknek is. Egerben nem volt szokás a szőlőben borházat és pincét tartani, a szőlőt „kádra” szedték, majd hazavitték a városban található borházakba és pincékbe. A várban és a belváros területén található pincék egy része már a 15-16. században létezett, a külső területek pincéi a török hódoltság után a 18-19. században épültek.[9]
Az egri pincék formája nagyon sokoldalú, ez függhet a pince építtetőjének társadalmi és gazdasági helyzetétől, illetve az építés időszakától. A pincék túlnyomó részét riolittufába vágták, így könnyen alakíthatók és önmagában állékony, nem igényli a pincefödém külön megtámasztását. A borvidéken találunk még kemény homokkőbe és darázskőbe vájt pincéket is.
A pincék előtt borházra csak a módosabb gazdáknak tellett. Többnyire ezeket is kőbe vágták, az épített borház Egerben ritkaságnak számított. A szegényebb rétegek pincéi az 5-10 méter mélyen elhelyezkedő pinceághoz vezető torokkal kezdődtek. Voltak a közös pincetorkok is, amelyek több gazda pinceágához vezettek. A borházak hiányában az ilyen pincékben nem volt hely a szőlő feldolgozásához szükséges felszereléseknek, így a szőlőt otthon, háznál dolgozták fel, majd szállították a pincékbe.
Már a 18. században megengedték, hogy a borászok a pincében mérjék saját borukat. Általános volt a pincejárás, vagy a pinceszerezés, amely a pincék csoportos látogatását jelentette. Az egri borászok büszkék voltak pincéjükre, amely a kemény munka mellett társasági események színhelye is volt. Találóan mondja az egri szólás: „Gazdáé a pince, asszonyé a pénz”.[10]
Éghajlata
Az ország egyik legaszályosabb és leghűvösebb éghajlatú borvidéke, amit észak felől a Bükk-vidék központi hegyvonulata véd a hideg légáramlatoktól. Aránylag későn tavaszodik. A vörösborok termelésének főként a délnek, délnyugatnak néző lejtők mikroklímája kedvez.
Szőlő- és borfajtái
A szőlőfajták tekintetében Eger egy sokszínű borvidék, a megszámlálhatatlan számú termesztett szőlőfajtát a vidék történelme, a fél évszázados szocialista gazdálkodás, valamint a rendszerváltás óta eltelt időszak fogyasztási trendjei magyarázzák. A leggyakrabban telepített és a legjobb minőségű borokat adó szőlőfajták:
- Fehérszőlő: olaszrizling, chardonnay, hárslevelű, leányka.
- Kékszőlő: kékfrankos, merlot, cabernet franc, pinot noir, portugieser, kadarka és cabernet sauvignon.
Az egri borvidék leghíresebb bora a több vörösborszőlő borának házasításával készülő egri bikavér, ami egy testes, karakteres, jó savgerinccel rendelkező házasított bor. Régen a kadarka különböző változatai domináltak benne, ma gyakran a kékfrankos, illetve a cabernet franc és cabernet sauvignon, valamint Eger egyéb, engedélyezett szőlőfajtái. A borvidékről sok védett eredetű bor származik, amelyek körét és előállításuk módját a 102/2009. FVM rendelet szabályozza.
A védett eredetű egri borok szabályozása két fő kategóriát határoz meg:
- védett eredetű klasszikus bor: meghatározott előírások szerint (művelésmód, tőketerhelés, max. 90hl/ha hozam, min. alkoholtartalom, stb.), az I. és II. termőhelyi kataszteri osztályában szereplő szőlőültetvényeken termett szőlőkből készített bor, a chardonnay, cserszegi fűszeres, hárslevelű, irsai olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zenit, bíborkadarka, blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, kékoportó, menoire, merlot, pinot noir, syrah, turán, vagy zweigelt szőlőfajtákból.
- védett eredetű superior bor: a klasszikus kategóriánál szigorúbb követelmények szerint (művelésmód, tőketerhelés, max. 60hl/ha hozam, min. 12,83% alkoholtartalom, stb.), az I. és II/1. termőhelyi kataszteri osztályban szereplő szőlőültetvényeken termett szőlőkből készített, kizárólag üvegpalackban forgalomba hozható védett eredetű bor, amelyen borvidéki dűlő neve is feltüntethető, amennyiben a szőlő 100%-ban egy területről származik. Superior bor előállítása chardonnay, hárslevelű, királyleányka, leányka, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, portugieser, menoire, merlot, pinot noir, syrah, turán, vagy zweigelt szőlőfajtákból lehetséges.
A védett eredetű borok megjelölése:
- „Eger” megjelölésű, beleértve a következőket: egri bikavér, valamint „egri” és engedélyezett szőlőfajta feltüntetése, továbbá egri siller vagy egri muskotály megjelöléssel klasszikus vagy superior bor.
- Debrői hárslevelű: Aldebrő, Feldebrő, Tarnaszentmária és Tófalu települések valamennyi termőhelyéről, valamint Verpelét település egyes termőhelyeiről származó klasszikus vagy superior bor a chardonnay, cserszegi fűszeres, hárslevelű, irsai olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini és zenit szőlőfajtákból. A bor készítéséhez aszúsodott vagy töppedt szőlő is felhasználható.
- Egerszóláti olaszrizling: Egerszólát falu egyes termőhelyeiről származó, kizárólag olaszrizling fajtából előállított klasszikus vagy superior megjelölésű bor.
Nyilasmár és Nagyfai különleges minőséget adó dűlők érett gyümölcse. Illatában indulásként érett fekete cseresznyés, földes jegyeket fedezhetünk fel, később szilva, édes dohány és bőr fokozza a fajta karaktert. Mély színű vörösbor a szájban bársonyos tanninokkal és szép lecsengéssel rendelkezik.
A borász filozófiája, hogy a jó bor lényege az egyedülálló szőlő-termő dűlőkben rejlik. Ilyen jó adottságokkal az egri bortermelő vidék legjobb terroir-jai közül három a Kovács Nimród Winery tulajdonában van. Mivel Eger adottságai a világ nagy borvidékei közöl legnagyobb részt Burgundiához vagy Kalifornia hűvösebb régióihoz hasonlíthatóak, így olyan fajtákat telepítettek, melyet itt otthon érzik magukat és így világszínvonalú borokat tudnak belőle készíteni. A hűvösebb bortermelő vidékek nemzetközi fajtáin kívül – mint a Cabernet Fran, Merlot, Syrah, Chardonnay, és a Pinot Noir -, büszkék lehetnek a hagyományos magyar boraikra, mint a Kékfrankosra és a Furmintra.
Szőlőültetvényeiket a fenntartható fejlődés jegyében környezetbarát, a kézi munkára alapozott termesztés-technológiával végzik. Az egészséges szőlőiket évről évre kézzel szüretelik, hogy a végén tökéletes borok készülhessenek belőlük.
A Kovács Nimród Winery Eger törtéénelmi részén, a Verőszala utcában található. A borászat hét összefüggő épületei olyanok, mint amik már a 18. században megtalálható présházak voltak a városban. Ahhoz, hogy lehetővé tegyék a helyben történő szőlőfeldolgozást, a présházak közvetlenül a pincék elé épültek. A borászat követve a több száz éves hagyományt, a 21. század technológiai vívmányait maximálisan kihasználva készíti borait. A felújított, korszerű borászatukban mindig szeretettel látják az érdeklődő vendégeket.
Szőlőterületeik megtalálhatóak Nagy Egeden (Eger), Nyilasmáron (Noszvaj) és Nagyfain (Noszvaj)
Nagy Egeden 10 hektáron művelik a szőlőt. Ez egy egyedülálló fekvésű, dél-délnyugati irányu, meredek terület. Mivel itt a talaj mészkő, így a bornak egy különleges, ásványos jelleget ad. Az itt termő fajtáik: Furmint, Kékfrankos, Syrah.
Nyilasmáron 8 hektárt művelnek. Itt a bogácsi tónak köszönhetően, egyedi mikroklímával rendelkezik a terület. A talaja itt ásványi anyagokban gazdag, ezért karakteres, üde, szép, gyümölcsös borokat ad. Fekvése dél-délnyugati, talaja gránit/vulkanikus. Az itt termő szőlőfajtáik: Kékfrankos, Syrah, Chardonnay, Pinot Gris és Pinot Noir.
Nagyfain 12 hektáron művelik a területet. Ez a terület enyhe lejtésű, helyenként köves talajú, harmonikus és kerek borokat ad. Itt termő fajtáik: Cabernet Franc, Merlot, Kékfrankos, Pinot Noir és Syrah.
Magyarország egyik történelmi borvidéke az Egri borvidék. A 22160 hektár (melyből 18 302 hektár I. osztályú) teljes területből mintegy 6000 ha a szőlőültetvény. A borvidék központja és egyben névadója Eger, mely mellett további 19 község tartozik hozzá. 1000 éves múltra tekint vissza a borvidéki szőlő- és borkultúra, ami eddig is és most is meghatározza az itt élő emberek életét.
A borvidék legnagyobb részének területét miocén korú riolittufa borítja. A tufa eluviállis málladékából mészszegény, fekete, nyirok, barnaföld, illetve Ramann-féle barna erdőtalaj vagy agyagbemosódásos erdőtalaj alakul ki.
Kiemelkedő szerepe van a jó minőségű egri bor készítésében a gondosan megválasztott területek, a szőlőfajták és a borvidéki klíma mellett a kiemelkedő szakértelemnek. Egerben a szőlőt „kádra” szedték és hazavitték a városban található pincékbe és borházakba és nem volt szokás a szőlőben borházat és pincét tartani. A belváros területén és a várban található pincék egy része már a 15-16. században létezett. A külső területek pincéi a török hódoltság után, a 18-19. században épültek.
Egerben az épített borház ritkaságnak számított. A pincék előtt borházra a módosabb gazdáknak tellett, melyeket kőbe vágták. A szegényebbek pincéi 5 – 10 m mélyen található pinceághoz vezető torokkel kezdődtek. Voltak olyan közös pincetorkok is melyek több gazda pinceágához vezettek. Mivel ezekben a pincékben nem volt hely a szőlő feldolgozásához szükséges felszerelésnek, így a szőlőt a háznál dolgozták fel, majd szállították a pincékbe.
Fajtajelleges, az érett gyümölcsöket és keleti fűszereket a 24 hónapos fahordós érlelés miatti csokoládé- kávés jegyek egészítik ki.
