Bükki borvidék

A Bükki borvidék (korábbi nevén Bükkaljai borvidék) a Bükk-vidék központi hegyeinek déli részén található. Hivatalosan 1970-ben nyilvánították borvidékké. Termőterülete 17 600, szőlőterülete 1750 hektár.[1] Bár kiterjedése viszonylag nagy, az ültetvények elszórtan, számos esetben egymástól távol helyezkednek el.

Története[szerkesztés]

A Bükk-vidék lejtőin és völgyeiben a vadszőlő őshonos növényként évezredek óta jelen van. Szőlőművelésről a 14. század elejéről maradtak fenn először írásos emlékek, 1503. február 11-én pedig II. Ulászló erősítette meg Miskolc város korábbi borszabadalmát. A 18. század során az Avason hatalmas pincerendszer alakult ki, melyek nemespenésszel borított belsejében rengeteg bort érleltek. A hegyaljai szőlőkből is került ide must és a komoly export miatt a miskolci borok több országban híresek és kedveltek voltak. A 19–20. században főként pezsgő alapborok készültek a környéken.

A filoxéra-járványt a terület nagyon megszenvedte, az egykori szőlőültetvények nagy részét mára kivágták, helyüket beépítették. Jelenleg az avasi pincék egy része használaton kívül van, de még létezik, mint ahogy Görömböly egykor nevezetes pincesora is jó állapotban található.

1945 után nagyon sok, zömében fehér fajtát telepítettek a borvidéken, a kék szőlők 1980-tól jelentek meg. Ma a fehér és kék szőlők aránya 70-30%.

A borvidék jellemzői[szerkesztés]

Talaja: riolittufán kialakult lösz, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok. Éghajlata napfényben gazdag, de csapadékban szegény és az országos átlagnál hűvösebb, így elsősorban a fehér borok termelésének kedvez. Évi napsütéses órák száma 1950-2000 óra, cspadékmennyiség 500-550 mm.

A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak: Aszaló, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta.

A szőlőültetvények jellemzően tengerszint felett 150 és 250 m magasságban helyezkednek el.

Termesztett szőlőfajták[szerkesztés]

Fehérszőlők közül a Pinot blanc, Olaszrizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Leányka, Müller-Thurgau, Tramini, Ottonel muskotály, Zenit, Zengő a jellemzőek, kékszőlők közül elsősorban a Kékfrankos, de megtalálható a Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot és a Zweigelt is.

Az itt készült borok általában gyümölcsösek, könnyedek, elegáns savúak. Azonban borkereskedésekben, vinotékákban és éttermekben nem lehetett találkozni palackozott bükki borral.

Két borászat (Gallay és Sándor Zsolt) megjelenésével azonban ez alaposan megváltozott. Minden borkategóriában (fehér, rosé, siller, vörös) sikerült megjelenniük országosan, sőt még a csúcsgasztronómiában is!