MAUL VÍZIÓ 2021

A Maul boroknál minden évjárat más és más, tükrözve a borász személyiségét, életútját.

Megtalálható a magas alkohol, a szilárd, erőteljes test, a simulékony savak és a csipetnyi maradék cukor nagyon harmonikus egésszé gyúrva. Borait a folyamatos fejlődés jellemzi. Gyermekből fiatal felnőtté válni majd férfivé és családapává…

Itthon és külföldön is sok tapasztalatot, érzések sokaságát gyűjtötte. Borait a saját maga képére formálja, így alakítva ki a saját Brand-et. Szívesen játszik a fajtákkal, fajborokként és cuveékben egyaránt. Fantázianeveket használ az elnevezéseknél, melyek az adott borok arculatát, hangulatát vannak hivatva tolmácsolni. Történeteket, érzelmeket mesél el velük, nem próbál az emberek torkán leerőltetni ízeket, illatokat, amiket nem éreznek.
A Maul Borászat pillanatnyilag a családi háznál kialakított, kis feldolgozóban kapott helyet.
A 2008-ban elnyert Uniós pályázat lehetővé tette a felújításokat és korszerűsítést.

Az egy 5000 literes kóracél tartályban és a négy 8000 literes tartályban a modern szőlő feldolgozása lehetséges, míg a nyílt tartályaikban a tradicionális szőlő feldolgozását végzik.

Összesen 500 hl bor készítésére és tárolására van lehetőség. A kis családi borászatban évjáratonként 600-700 mázsa szőlőt tudnak feldolgozni.

2015-ös évtől évjáratonként 30-35.000 palack bort palackoztak.

 A Hedonist egy egészen mély rubin színű bor, mely szinte szikrázik a pohárban. Illata intenzív és rendkívül buja, árad az orrunkba a mediterrán forróság. Mintha csak egy marokkói piacon járnánk. A fahéj, a szerecsendió, a kardamon illata megbabonáz minket. Íze édes szilvás, aszalt gyümölcsös, lekváros. Hátrébb pedig a finom fás jegyek domborítanak. A savak is szinte édesnek hatnak. A magas alkohol bővérűvé teszi. Ez olyan mint az Édenkert illata és íze… 

A Villányi borvidék, mely régebben Villány-Siklós borvidékként volt ismert, fontos szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Egyik legfejlettebb bortermő vidéke Magyarországnak. Sokak szerint a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások viszont az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A borvidéknél két nagy településhez kötődő, különböző arculatú szőlőtermesztésről beszélünk. Villány a modern technológiájáról és tüzes vörösborairól híres, amíg Siklós kicsit háttérbe szorult fehérboraival. A legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztenek szőlőt. A szőlő érleléséhez a meglévő szubmediterrán éghajlat kiváló körülményeket teremt, mely szintén hozzájárul a borvidék sikereihez. Hazánk legnaposabb és legmelegebb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkőire rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal összekeveredő lösz.

IV. Bélához köthető az első magyar uralkodótól származó írásos anyag, aki a szársomlyói vár alapítólevelében már említést tett a Harsány határában található szőlőkről. A török hódoltság átalakította ugyan a bortermelést a vidéken, de a szőlőművelés hagyománya nem szűnt meg. Erre a borvidékre ma is jellemző borkészítési hagyományokat a falvakba betelepülő rácok és szlávok hozták magukkal. Nekik köszönhető az első Kadarka ültetvények, de nem csupán a szőlőfajták meghonosításában volt szerepük, hanem a mostani termelési technológiák kialakulásában is. A villányi vörösborkultúra alapját, a héjon erjesztést szintén nekik köszönhetjük.
A török hódoltságot követően a népesség pótlására betelepített svábok újabb szőlőfajtákat és szokásokat hoztak. Ők kezdtek el Villányban először Kékoportó szőlőt ültetni, mely a Portugieser bor alapja. A bortermelés mellett a pincék és présházak építését is ők kezdték. A vidék minőségi borainak köszönhetően az 1800-as évek közepén már a tengeren túl is fogyasztották azokat. A XIX. század végi filoxéra járványnak, vagyis a szőlőtetűnek köszönhető, a pusztítást követően új szőlőfajták is megjelentek a betelepítéseknek köszönhetően, mint a Cabernet Franc, a Pinot Noir és a Merlot.